Egy évtizedes jubilálását követően tizenegyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a hazai startup ökoszisztéma egyik kulcseseménye, a Startup Safari Budapest. Két dolgot már rögtön az elején kijelenthetünk: gyakorlatilag minden az AI körül forog, az ökoszisztéma pedig újult erővel keresi a lehetőségeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy idén 600 résztvevő és 70 előadó gyűlt össze március 24-én a Create26-ban szafarizni. Nem is volt kérdés számunkra, hogy csatlakozunk, főleg úgy, hogy az új alapunk indulása kapcsán bőven akadt mondanivalónk.
A Startup Safari nagyszerűsége abban rejlik, hogy minden évben elhozza a legfontosabb és legizgalmasabb technológiai kérdéseket, mégsem esik a túlzott szakmaiság csapdájába. Az idei év központi témái közé tartoztak a mesterséges intelligenciával és a finanszírozási megoldásokkal kapcsolatos kérdések. Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, hogy mindkét témakörben kiforrott és világos válaszokkal érkeztünk: Rigó István befektetési igazgatónk egy AI kerekasztal beszélgetésen vett részt, Ádám Péter befektetési igazgatónk pedig egy „reverse pitch” előadás keretében mutatta be az alapítóknak a Hiventures értékajánlatát.
Befektetői licitháború az AI-startupokért
Teltházas részvétel mellett zajlott az idei Safari egyik legjobban várt panelbeszélgetése, Balogh Petya (STRT Holding), Lukács Péter (Digital Natives), Molnár Pál (BrightHills Kft.) és Rigó István (Hiventures) részvételével. A kérdés adott volt: hogyan formálja át az AI a befektetési piacot, és milyen verseny zajlik a legígéretesebb startupok megszerzéséért?

Végső válaszokat talán még korai kijelenteni, de abban már most mindenki egyetértett, hogy bár a mesterséges intelligenciát övező FOMO és értékelési boom valós, a befektetőknek a díszlet mögé kell látnia. Szóba is került az ai wrapper problemesete, azaz az olyan fejlesztések tendenciája, ahol a startup egy létező nagy modellre (pl. Gemini, ChatGPT) építi az egyedi kezelőfelületét, jellemzően alacsony hozzáadott értékkel. Ezek a cégek első pillantásra rendkívül innovatívnak tűnhetnek, hiszen általában specifikus területre fókuszálnak, azonban, ahogy Petya is rávilágított, befektetői kockázatot hordoznak magukban.
Az ilyen megoldásokra ugyanis viszonylag alacsony belépési küszöb jellemző, tehát könnyedén másolhatóak, így a versenyt nem a technológia vagy tudás határozza majd meg, hanem az árérzékenység. További probléma, hogy nagy a ráutaltság a mögöttes modellt fejlesztő cég irányába, ami miatt egy áremelés vagy módosított hozzáférési lehetőség alapjaiban rengetheti meg a startup falait.
Ahogy Rigó István befektetési igazgatónk fogalmazott:
„Mi a Hiventures-nél abban hiszünk, hogy a tartós versenyelőnyt a valódi, saját fejlesztésű DeepTech megoldások és a tanulni képes rendszerek jelentik. A tűz feltalálásához hasonlóan az AI technológia alapjaiban formálja át az életünket, a valódi értéket azonban továbbra is az emberi tényezőben és a csapatokban látjuk. Társbefektetői modellünkkel nem versenyezni akarunk a piaccal, hanem rugalmasan, az érintett felekkel együttműködve kívánjuk támogatni az AI vezérelt jövőformáló technológiákat.”
Amikor visszanyal a fagyi, avagy így pitchel a befektető a startupoknak
A Safari talán legnépszerűbb programja a „Reverse pitch” sorozat, ahol a megszokott felállás helyett a befektetőknek kell mindössze 5 percben bemutatniuk, hogy miért éppen őket válasszák a startupok. Ezek kifejezetten tanulságos pillantok, ugyanis a ticket size-okon és a száraz tényeken túl lehetőség nyílik bepillantani egy esetleges együttműködés valós hangulatába is, sőt, befektetői oldalról első kézből tapasztalható, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe az alapítók a döntésnél.
Idén is komoly gárda sorakozott fel mindkét oldalon: a befektetők részéről Ádám Péter (Hiventures), Gockler Dániel (Nesprit), Lotfi Farbod (Loft Line Kft.) és Várhelyi Veszna (Obuda Uni Venture Capital) készültek kiállni B. Farkas Gergő (Startion Software és a Spiritive Agency), Holló Benjamin (TerraSky.ai), valamint Sebestyén Ádám (Giggle) alapítók elé.
Ádám Péter befektetési igazgatónk egy személyes példán keresztül nyerte el az alapítók figyelmét. Formabontó maratonfutós analógiájával bemutatta, hogy a startup-építés embert próbáló távján hogyan és mivel tud a Hiventures frissítőt és extra motivációt nyújtani.

Ahogy a maraton esetében, úgy a cégépítésnél is igaz, hogy a megmérettetés nem a verseny napján kezdődik.
„Már az alapozási fázisban lévő, tehát prototípussal rendelkező startupokat keresünk. Bár az első kilométereket az alapítók rendre egyedül futják le, hamar eljöhet az a pont, amikor az edzésterv tartásához szükség van társakra – fogalmazott Péter. Majd kiemelte, hogy „a Hiventures olyan partner, aki nem futja le mások helyett a távot, ám 300.000 euróig terjedő befektetéseinkkel pontosan azt a frissítést adjuk meg, ami átlendíti a csapatot a kezdeti időszak nehézségein.”
Képbe került a hosszútávfutásból ismert „bolyozás” példája is, hiszen együtt messzebbre jutunk, mintha egyedül küzdenénk. Így jelent meg a társbefektetések jelentősége, aláhúzva a Hiventures szemléletét, azaz a lead befektető által javasolt feltételek elfogadását, és a pari passu elv szem előtt tartását. De mi a helyzet az utolsó, legnehezebb kilométerekkel? A startupok világában ezek jelentik a tőke- és időigényes iparágakat, mint amilyenek a például a deeptech, medtech fejlesztések.
„Mi a kihívásokkal teli szektorokban se lépünk le a pályáról, türelmes és konstruktív partnerként támogatjuk az alapítóinkat. Hiszen a nap végén az nyer, aki valóban lefutja a 42 kilométert” – összegezte gondolatait Ádám Péter kollégánk.



